Útközben lefelé utazás közben, felforrt a hűtővíz az autóban is, kinyomta a vizet a kiegyenlítő tartályba, a klíma is betegeskedett, hol működött, hol nem, szerencsére nem volt túl meleg útközben (23 fok), így el lehetett viselni. A 8.sz. főúton Szerencs után megálltam és ki-szivattyúztam a kiegyenlítőből 1 liternyi vizet, amit visszatöltöttem a hűtőbe, és láss csodát, ma reggel is ugyanannyi víz volt a kiegyenlítőben. Lehet, hogy a klíma vacakolása megzavarta a hűtést? Ha belegondolok, akár a motor is feladhatta, hiszen már 540.000 km van az autóban, bár már volt egy motorcsere 430.000 kilométernél. Ekkor egy használt motor (totál karambolos autóból került ki, a bontós azt állította, hogy 75.000 km volt a motorba, de miután megvásároltam, és megtudtuk (utólagosan) a rendszámot, kiderült, hogy a hatósági nyilvántartásban 212.000 km volt az utolsó vizsgánál az autóban, így aztán lehet, hogy ez a motor is befuccsolt, na majd kiderül a mindennapi használat során. Bízom benne, hogy még bírja egy darabig, mert új autó vásárlása reménytelen (elvitte az árát a devizahitel), a használtnál, pedig mindig hazudoznak, aztán kiderülnek utólag a hazugságok.
Végül is leértünk az "Azáleás völgy"-be, besétáltunk a völgybe és felküldtem a drónt, rögtön körbevették a darazsak és hiába mentem arrébb, emelkedtem, süllyedtem, ezek csak követték. Na amikor leért, volt ám következménye, íme:
Felküldtem egy másik helyen is, ott is megtámadták a darazsak, feladtam, összecsomagoltunk, és elindultunk hazafelé (Budapest), de, hogy ne legyen felesleges több száz km megtétele, hazafelé Egervár felé vettem az irányt és a 8.sz. főúton folytattuk Székesfehérvárig, majd az M7, szerencsére üres volt az autópálya, mindenki Pünkösdöt ünnepelt.
Egervár-ban a várkastélyt szerettem volna fentről videózni, de odaérve látható volt, hogy itt nem videózok, GYEREKNAP-os rendezvény volt teltházzal, moccanni sem lehetett az autóktól és emberektől, így dolga végezetlenül indultunk tovább, na majd egy másik alkalommal bepótlóm.
Amikor Zalaegerszeg felé autóztunk a 8.sz. főúton, egy helyen hatalmas mák táblát láttunk, a szegélye pedig pipacs-al volt beszegve. Na majd visszafelé megállunk itt, és valóban meg is álltunk. Rajtunk kívül folyamatosan érkeztek a nézelődök, fényképezők. Persze mindenki be a táblába (letaposva), hogy fényképen bizonygassa, hogy ott járt.
Már össze voltam szerelve a felszálláshoz, éppen elindítottam a felszállást, amikor egyszer csak mögülem előkerült egy "Hárem", és a felszállási (H) ponttól 2 méterre berontottak a táblába fényképezgetni. A hárem főnök és 4 hárem hölgye kifenve, kifestve, már nem tudtam elkerülni Őket, így gyorsan felemeltem a gépet és eltávolodtam a felszállási ponttól, hogy ne legyek ember-közelben. Mindenki mindenkivel fényképeszkedett, aztán még egy szelfi, hogy az egész hárem is meg legyen örökítve, aztán elviharoztak szerencsére, így nem zavartak tovább a repülés vezetésben. Berepültem az egész táblát, gömb-panorámát is készítettem, aztán hoztam visszafelé a leszálláshoz, amikor újabb látogató család érkezett, egy kíváncsi kislányukkal, aki rögtön oda telepedett érdeklődve mellém. Kértem a felnőtteket, hogy menjenek arrébb és vigyék a kislányt is, hogy le tudjam szállítani a gépet, balesetveszély nélkül, megígérve, ha leszállt meg lehet nézni a drónt majd közelről is, és tartottam a szavam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése