Károlyi kastély és parkja - Fehérvárcsurgó - Drón (2023.07.17.

Utolsó módosítás dátuma: 2023.07.23.

Károlyi kastély épületegyüttese

Az új hobby egyik alapvető célja, hogy épített örökségünket mutathassam be egy új nézőpontból, ugyan már voltak ilyen repüléses bemutatóim, DE! Az eredeti kedvencek eddig háttérbe szorultak: kastélyok - kúriák. Nos, legyen ez a bejegyzés az indító hiánypótlás!

Tervezett repülési terület

Mivel a tervezett repülési terület nem érint lakott területet (bár ez a fogalom: "lakott terület", sehol sincsen definiálva!), így eseti légtér igénylésre nincsen szükségem. A repülést A1 vizsgával MTOM< =250 gr, így nincs akadálya a repülésnek.

Írtam a kastély-nak és kaptam hozzájárulási engedélyt a repüléshez, ebben kiemelkedő része volt Angelica Károlyi-nak, ez úton is megköszönöm a lehetőséget, egy új nézőpontból való bemutatáshoz.

MDS App szerint a terület bejelölés rendben van

Megnéztem (bejelöltem) a tervezett területet az MDS App-ban is, nem jelzett légtérkorlátozást, így beterveztem a repülési időpontot.

A kastélyt elég rég óta ismerjük, látogatjuk, ezekből szemezgetek a kastély történetéhez.

Károlyi kastély rövid bemutatása

Külső hivatkozások:
2006-ból találtam a legrégebbi képeket, amiket egy látogatás során készítettem, amiken a kastély szörnyű lepusztult állapotát dokumentálták egy kiállításon:

.... és akkor legyen itt ugyanez a 2 hely a felújítások után:

A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza, s az évszázadok során többször is gazdát cserélt: 1690-ben jelentek meg a Hochburgok, mint Csurgó birtokosai, őket pedig a Berényi és a Perényi-család követi a birtokosok sorában. 1834-ben Perényi Imre báró elzálogosítja a csurgói birtokot Károlyi György grófnak, ami 1853-ban, vásárlás útján, végleg a Károlyiak kezébe kerül. A még ma is álló kastélyépületet a Perényi Imre bárótól megvásárolt és lebontott kúria helyén kezdték el építeni 1844-ben. Károlyi György gróf pesti palotájának befejezése után Csurgón teremtette meg leszármazottainak vidéki rezidenciáját. A csurgói kastély átépítése 1844-1851-52 között annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján zajlott, aki az angol-klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt a helyszínen Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi-család alkalmazott építésze csak a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.
Az újonnan megépített kastély U alakú épületében az emeletes középrészhez kétoldalt oszlopos, földszintes szárnyak kapcsolódnak. Ezek végében egy-egy pavilon áll. Az északi pavilonban található a kápolna. A főépület és az oldalszárnyak díszudvart zárnak körül.

A világháború befejezése után a kastélyt és a birtokot elveszik a Károlyi-családtól és kártérítés nélkül államosítják. 1946-tól a Fővárosi Gázművek kapta kezelésbe, ekkor üdülőként hasznosították. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, ezt követően pedig 1955-től a megye gondozásában magyar gyerekek nevelőotthonaként funkcionált, majd 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették.

A rendszerváltozást követően a kastély állami tulajdonban maradt. Az állam tulajdonosi jogát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) gyakorolja. A kastély sorsában jelentős változást az 1994-95-ös esztendők hoztak: ekkor az ingatlan kezelői jogát megkapta a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG). Elkészítették az épület felújítási programját, új lendületet vett az állagmegóvás és az elvadult kastélypark rehabilitációja.
1994-ben létrejött Károlyi József Alapítvány, amely a család kezdeményezésével alakult meg. Céljaként "Európa felé való nyitásnak" kiemelt szolgálatára szánja. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Az Alapítvány által kidolgozott tervezet Kulturális Találkozó Központ kialakítását célozza meg, mely egybeköti a műemlék kulturális jellegének a megőrzését és a felújításához, fenntartásához nélkülözhetetlenül szükséges, árbevételt biztosító szállodai és vendéglátási tevékenységet.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése a Nemzeti kastély és vár programban indult (volna) el.
Projekt célja: A projekt célja olyan minőségi, komplex turisztikai termék kialakítása, – összhangban a Kulturális Találkozó Központok Nemzetközi Kartájában foglaltakkal – amely a térség turisztikai vonzerejét jelentősen megnöveli, hozzájárulva a régió arculatának alakításához, a régió markáns turisztikai fogadóhelyszínévé válva. Emellett cél a kapcsolódás a Nemzeti Kastélyprogram komplex hálózatos fejlesztési kitűzéseihez, azaz a kastély attrakcióinak olyan irányú fejlesztése, hogy az egyes hálózatos együttműködéseknek köszönhetően a régió egészében olyan turisztikai elemek kihasználtságát erősítsük, mint pl. a lovasturizmus, a zeneturizmus vagy a klasszikus művészettörténeti turizmus elemei.
A projekt keretén belül felújításra kerül az egykori istállóépület és környezete, ahol családtörténeti, kastélytörténeti és zenetörténeti kiállítás, rendezvényterem, kávézó és élménykert kerül kialakításra, valamint a kastély főépületében történeti játéktér, gyerekfoglalkoztató, történeti enteriőrök és új családtörténeti kiállítás kerül kialakításra.

Ami megvalósult a Károlyi család munkássága és befektetései során:
  • A kastély főépületének felújítása teljesen befejeződött, és a látogatók vezetéssel megtekinthetik.
  • Kialakításra került az épületen belül a Hotel szolgáltatás összes feltétele, az Accent Hotels szállodalánc tagja lett és 2020-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség kiemelt partnere lett.
  • Étterem szolgálja a színvonalas vendéglátást.
  • Rendezvények tartásával is hozzájárulnak a kastély együttes és parkjának fenntartásához és fejlesztéséhez.
  • A kastély parkja is felújításra került, ennek keretében jött létre a tó környezete.
2016 - a park felújítását követően

A repülésre sor került ma (2023.07.15.), a beszámoló, képek/videók hamarosan.
Ez a Drón repülések AirData térképe

Gömb-panoráma képek:

A Károlyi kastély és parkja - madártávlatból (drón felvétel)


Az utazásról és a felvételkészítésről néhány bekezdés.

Fehérvárcsurgó, Budapestről (innen indultunk) az M7esen érhető el a leggyorsabban, de mivel az M7 nem tartozik a kedvenc autópályánk közé, így mink kerülővel szoktunk az Észak Dunántúl irányába (már az autónk betanulta az útvonalat). Hétfő lévén az M3 bevezetője használhatatlanul dugót okoz, így a kedvenc hidunkat választottam, M0 - Megyeri híd (még csak tervezés alatt van, a Megyeri híd drón-os bemutatása, addig itt van egy friss "földhözragadt" videó)
M0 - Északi híd - Megyeri híd, Pest-i oldal
Az M0 telítve volt, de lehetett közlekedni, na ugyanez már nem mondható el a Szentendrei útra, 3-sáv, dugig, de piros lámpával, "zöld" hullámban bejutottunk az Árpád hídig, na ott vége volt a tovább jutásnak, a GPS mindenféle kisutcás kerülgetéssel vezetett el a Kolozsi térig, onnan már jól haladtunk Budakeszi fel, majd M1 (na ez sem a kedvenc autópályánk). Hát bizony hétfő lévén, az M1 szélső sávban csak teherautók, kamionok, a belső sávban folyamatos kocsioszlop, 80-100 km/ó maximumokkal. Szerencsére nem kell az M1-en sokáig autózni, mivel a Bicske-nél letérünk a 811.sz. főútra. 
A 811-esen el lehet jutni Székesfehérvárra, onnan pedig már csak egy ugrás Fehérvárcsurgó, DE! Amióta Magyarországról indult a Giro Italia kerékpárverseny, Felcsút és Csákvár között újraépítették az utat, azóta ezen autózunk, hibátlan és gyors, mert Csákváron kívül nem érint települést, és egészen Söréd-ig kifogástalan, onnan már Fehérvárcsurgó a szomszédban van.
Odafelé nem álltunk meg Csákváron a kedvenc Csuta cukrászdánkban, így 1/2 11-re le is értünk a Károlyi kastélyba.
Régen jártunk a kastélyban, akkor még a lovarda épülete romos állapotban volt, mára ezt az épületet is felújították, tervek szerint múzeumi kiállítótérként fogják hasznosítani.
A volt lovarda épülete felújítás előtt és ma.

Egy gyors kávé, majd repülés a park felett.

A repülések után ebéd a kastély éttermében, majd hazaindultunk, visszafelé már megálltunk Csákváron, 
Most csak a sütikre koncentráltam, annak is csupán egy kis részét mutatom meg.
hogy befagyizzunk, besütizzünk, majd esemény nélkül hazaértünk Budapestre. Mondanom sem kell, hogy az M1 egy tragédia, a szélső sáv teherautók, a belső sávban pedig hosszú tömött sorokban haladhattunk.

Megjegyzések