Tévhitek és Valóság: Szabályos HOBBI drónozás bemutatása #2

Utolsó módosítás: 2026.07.31. 12:15

Tévhitek és Valóság: Szabályos HOBBI drónozás bemutatása #2 – A 120 méteres magassági korlát és a VLOS valósága

A hobbi célú drónozás során az Európai Unióban és hazánkban is az úgynevezett Open (Nyílt) kategóriában repülünk. Sokan azonban óriási tévedésben élnek az „Open” szó jelentésével kapcsolatban: azt hiszik, hogy ez a kategória teljes korlátlanságot és szabad rablást jelent az égen. Ez óriási tévhit! Bár a hobbi drónozás feltételei a 2024. decemberi jogi könnyítések óta sokat egyszerűsödtek, a Nyílt kategória nem a szabályok hiányát, hanem egy nagyon is merev, szigorú biztonsági keretrendszert jelent, mindenki számára, beleértve a pilótás és az embereket is.

Ha ebben a kategóriában maradva nem ismerjük meg a magasságmérés fizikai alapjait és a vizuális látóhatár (VLOS) szigorú törvényi feltételeit, egyetlen pillanat alatt átléphetjük a hobbi drónozás határait. Ezzel pedig akaratlanul is a szigorú engedélyekhez kötött, súlyos bírságokkal sújtott Specifikus (Különleges) kategóriában találhatjuk magunkat – sokszor anélkül, hogy tudnánk róla.

Tartalomjegyzék

1. A 120 méteres plafon: A földfelszín (AGL) és a domborzat csapdája
2. A VLOS szabálya: Mit lát a szabad szem és mit a távirányító?
3. Technikai biztonság: Szoftveres korlátok és a vészhelyzeti protokoll
4. Gyakorlati manőverek: Hogyan képezzük magunkat a biztonságos zónákban?

1. A 120 méteres plafon: A földfelszín (AGL) és a domborzat csapdája

A hatályos európai és hazai dróntörvények értelmében a pilóta nélküli légijármű a földfelszín legközelebbi pontjától, pontosabban a felszállási ponttól számítva maximum 120 méteres magasságig (AGL - Above Ground Level) emelkedhet. Ez a magasságmérés a drón belső barometrikus szenzorára épül, amely a felszállási ponthoz (Home Point) kalibrálja a 0 métert. És pontosan itt van a legnagyobb csapda, ha nem sík terepen, hanem domboldalon vagy hegyvidéken repülünk! Fontos Biztonsági Figyelmeztetés: amikor a drónt elindítod, mindig várd meg (1 méteres magasságban lebegve!), amíg a helymeghatározó rendszer azonosítani tudja a helyet (elegendő műhold elérhető) és elvégzi a Home Point (Update) rögzítését, és csak ezt követően vezesd tovább bárhová a drónodat. Ha az RTH Update előtt elmozdítod a drónodat, akkor az automatikus RTH bizony nem a kiindulási helyedre, hanem egy teljesen hibás, véletlenszerű pontra fog visszatérni, és elveszítheted a gépedet – ezt a szabályt soha ne veszítsd szem elől!

Home Point Update, ezt mindig várd meg 1 m magasságban a felszállási pont felett !!!

Gondoljunk bele a klasszikus példába: ha egy magas hegytetőről vagy dombcsúcsról szállunk fel, és kirepülünk a mély völgy fölé, a drón kijelzője továbbra is a felszállási ponthoz (Home Point) mért magasságot mutatja majd. Bár a gép alatt elterülő völgy fenekétől mérve a drónunk fizikailag már jóval magasabban lehet, mint 120 méter, a jogszabályok (UAS.OPEN.010) itt rendkívül észszerűek. A törvény kimondja: mindaddig teljesen szabályosak vagyunk a völgy felett is, amíg a drónunk vízszintes távolsága a hegyoldal vagy a domb legközelebbi felszíni pontjától nem lépi át a 120 métert. A drón belső barometrikus mérője tehát a gyakorlatban kiválóan véd minket, de a pilótának a domborzat hirtelen letöréseinél mindig figyelnie kell erre a vízszintes biztonsági távolságra is.

Rendkívül fontos gyakorlati tanács, hogy a 120 méter csupán a jogszabályi maximum, de az MDS alkalmazásban a légtér korlátozottsága miatt ez helyenként sokkal alacsonyabb is lehet. Ha otthoni tervezésnél az MDS elutasítja a bejelölésünket a 120 méteres alapértelmezett plafon miatt, ne csüggedjünk! Ilyenkor próbáljuk meg megismételni a terület kijelölését egy alacsonyabb, például 30-40 méteres maximális magassággal (GND). Sok esetben a rendszer ezt a biztonságosabb szintet már azonnal engedélyezni fogja (Repülőterek közelében a CTR miatt), így teljesen szabályosan szállhatunk fel, ahogyan az az újpalotai gyakorlóhelyeimen is történik, de ugyanez igaz pld. Budapest, Városliget területén is, ahol szintén Budapest-CTR területen repülve 40m a plafon.

Forrás: https://ais.hungarocontrol.hu/uas-legterkorlatozasok

A DJI FLY APP figyelmeztet, hogy korlátozott repülési Zónában vagyok!

▲ Vissza a lap tetejére

2. A VLOS szabálya: Mit lát a szabad szem és mit a távirányító?

A drónozás másik legfontosabb alapfogalma a VLOS (Visual Line of Sight), vagyis a vizuális látóhatáron belüli repülés. A törvényi definíció könyörtelenül kimondja: a pilótának a repülés teljes időtartama alatt szabad szemmel, korrekciós szemüveg vagy kontaktlencse kivételével mindenféle optikai segédeszköz (távcső, monitor) nélkül tisztán látnia kell a drónt, annak repülési irányát és a környező légteret.

Sok kezdő pilóta esik abba a hibába, hogy a távirányító kijelzőjén lévő élőképet bámulja, miközben a gép már több száz méter távolságban van. Jogi szempontból ez hatalmas tévedés, hiszen a kijelző csak másodlagos ellenőrzésre szolgál. Hogy ne lehessen vitatkozni a láthatóságon, az EASA pontosította a maximális látótávolságot ajánlásként, és a drón legnagyobb átmérőjét alapul véve egy kőkemény matematikai képletet határozott meg a multirotoros drónokra (VLOS = 372 x Átmérő + 20 méter). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EASA ajánlása szerint a DJI Mini 3/4 maximális eltávolodása 120 méter, míg a még kisebb DJI Neo esetében ez a határ mindössze 83 méter! Ha ennél messzebb repülsz szabad szemmel, az már látóhatáron kívüli (BVLOS) repülésnek minősül, ami hobbi szinten szigorúan tilos.

A magyar dróntörvényben nincs számszerűsített méterkorlát a VLOS-ra, kizárólag a szabad szemmel való láthatóság és az irányíthatóság fizikai ténye a kőkemény feltétel.

Még szigorúbb a helyzet az FPV (virtuális szemüveggel történő) repülésnél, ahol a pilóta egyáltalán nem látja a külvilágot, csak a szemüvegben lévő élő képet, miközben akár több kilométeres távolságokat is lerepül. Sokan elfelejtik, hogy az FPV repülés Nyílt kategóriában kizárólag egy légtér-megfigyelő segítő személy (Air Observer) bevonásával legális! A megfigyelőnek a pilóta mellett kell állnia, szabad szemmel folyamatosan követnie kell a drón helyzetét, és azonnal szólnia kell a pilótának, ha madár, egy alacsonyan szálló mentőhelikopter vagy egyéb akadály tűnik fel a láthatáron. Segítő nélkül FPV-zni kőkemény jogszabálysértés. Bár a gyakorlatban a hagyományos pilóták többnyire egyedül repülnek, egy vizuális segítő alkalmazása még a normál fotós repüléseknél is hatalmas biztonsági puffer jelent, amikor a pilótának a tökéletes felvétel miatt muszáj a kijelzőre fókuszálnia.

▲ Vissza a lap tetejére

3. Technikai biztonság: Szoftveres korlátok és a repülés utáni adatelemzés

A modern hobbi drónok – mint a DJI Mini vagy a DJI Neo – szoftveresen is támogatják a pilótát a jogkövető magatartásban. A DJI Fly alkalmazásban a gyártó gyárilag 120 méterben korlátozza a maximális repülési magasságot (Max Altitude). Bár ez a korlát a szoftverben manuálisan feljebb tolható (akár 500 méterig), a Nyílt kategóriában repülő felelős pilóta ezt a biztonsági plafont soha nem állítja át 120 méter fölé, hiszen az azonnali törvénysértést jelentene.

Autó RTH végrehajtás közben a kijelzőn ez látható

A VLOS elveszítése és a magassági korlátok kezelése kapcsán a legfontosabb technikai védőhálónk az RTH (Return to Home - Automatikus hazatérés) funkció. Ha a drón és a távirányító között megszakad a kapcsolat (Signal Loss), a gép automatikusan emelkedni kezd az előre beállított RTH magasságra, és egyenes vonalban elindul a felszállási pont felé. Rendkívül fontos, hogy ezt a beállítást minden egyes felszállás előtt, még a földön ellenőrizzük! Lakótelepi környezetben szigorúan a 120 méteres plafon alatt, de a környező 10 emeletes panelek vagy a Páskom-liget magas jegenyefái fölé (például 50-60 méterre) kell konfigurálni a biztonságos hazatéréshez, de mivel Budapest-CTR miatt 40m a max magasság, ettől itt most eltekinthetünk, mert csak vészhelyzet esetében fog érvényesülni!

A repülésbiztonság azonban nem ér véget a leszállással. A magunk és a gépünk védelmében kiváló gyakorlat a távirányító kijelzőképének folyamatos videós rögzítése, de a professzionális szintet az AirData UAV és az UAV Forecast szolgáltatások jelentik. Jómagam is előfizetője vagyok ezeknek a rendszereknek, amelyek közvetlenül össze vannak kötve a DJI fiókommal. Repülés után otthon, a számítógép vagy a TV nagyképernyője előtt tűpontosan kiértékelhető minden egyes másodperc: az akkumulátor cellák feszültségesése, a motorok áramfelvétele, az iránytű állapota és a GPS műholdak jelerőssége, sőt még segítséget is nyújt, az eszköz teljes karbantartására is.

Az UAV Forecast segítségével ráadásul már indulás előtt, órára pontosan látható, hogy az adott koordinátán biztonságosak-e az időjárási viszonyok (széllökések, KP-index). Az elmentett repülési naplók (LOG adatok) egy esetleges műszaki hiba esetén a gyártói garanciális ügyintézésnél is életmentő bizonyítékként szolgálhatnak. Ha szeretnél mélyebben elmerülni ezeknek a rendszereknek a működésében, olvasd el az erről szóló részletes AirData és UAV Forecast útmutatómat.

▲ Vissza a lap tetejére

4. Gyakorlati manőverek: Hogyan képezzük magunkat a biztonságos zónákban?

A 120 méteres elméleti plafon és a szabad szemes VLOS repülés elsajátítása nem a könyvekből, hanem a tudatos felkészüléssel kezdődik. A felelős drónpilótának kötelező használnia a HungaroControl MyDroneSpace (MDS) alkalmazását vagy webes felületét. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a helyszínre kiérve nyitják meg az appot. A professzionális megközelítés az, hogy a felkészülést már otthon, a karosszékben elindítjuk: az MDS felületén előre, napokkal vagy órákkal korábban bejelölhetjük a tervezett repülési területet és időpontot, így otthon, nyugodt körülmények között láthatjuk, ha az adott helyszínen eseti légtér vagy egyéb korlátozás van érvényben, megelőzve a helyszíni kellemetlen meglepetéseket.

Ha az előzetes ellenőrzés megvan, jöhet a gyakorlati VLOS tréning a biztonságos terepen. Kezdő drónpilótaként az egyik legnagyobb kihívás annak a vizuális rutinnak a megszerzése, hogy ne a távirányító kijelzőjére tapadva repüljünk, hanem képesek legyünk a levegőben lévő gépet folyamatosan szemmel követni és irányítani.

Erre a célra hoztam létre és jelöltem ki az első két budapesti UAS Hobby drón gyakorlóhelyet itt Újpalota szélein. A Páskom-liget tisztása (1. sz. helyszín) a maga belső, nyitott terével és a szélén magasodó két jegenyefával a létező legjobb terep a VLOS tréningre. Itt biztonságos környezetben, eseti légtér nélkül, az MDS-ben előre bejelentkezve gyakorolhatjuk azt, hogyan tartsuk meg a vizuális kontaktust a fák lombkoronái között manőverező drónunkkal.

Ugyanígy az Újpalotai rét (2. sz. helyszín) tágas parlagja kiválóan alkalmas arra, hogy biztonságosan teszteljük a DJI Neo vagy Mini automata követő funkcióit, szigorúan ügyelve arra, hogy a terület szélén lévő nagyfeszültségű távvezetékeket (mint kritikus infrastruktúrát) és az alállomást elkerüljük. Bár a Budapest-CTR ellenőrzött légtér miatt ezeken a pontokon a megengedett maximális magasság 40 méter, ez a szint az alapvető VLOS és biztonsági manőverek tökéletes elsajátítására több mint elegendő.

Drón térképem, feltettem egy külön felületre a két gyakorló helyet!

Ha szeretnél részletesebben tájékozódni a jogi háttérről, olvasd el a blogomon található Szabályok és Bevezetés összefoglalót, vagy böngészd át a leggyakoribb kérdésekre adott válaszaimat a drónos GYIK oldalon. Találkozunk a réten!

Ha szeretnél egy Országos érdekvédelmi csoporthoz tartozni keresd a DOE (Drónpilóták Országos Egyesülete) oldalát és jelentkezz egyesületünkhöz!

▲ Vissza a lap tetejére