Terepi Esettanulmány: A Dunakeszi Teknős Tanösvény drónos szemmel – Tanulságokkal

Utolsó látogatás dátuma: 2026.08.12.

⚡ Utolsó módosítás és frissítés: 2026.08.14. 14:00

Tartalomjegyzék

DJI NEO hűségesen követett, némi megoldandó problémákkal FOLLOW módban!

⚠️ FONTOS PILÓTA FIGYELMEZTETÉS – UTÓLAGOS DIAGNÓZIS:
A repülés után, az elvégzett utólagos, nagyképernyős MDS (MyDroneSpace) térképelemzés és az AirData log adatok alapján kiderült egy komoly navigációs tanulság: a Dunakeszi Teknős Tanösvény légtere közvetlenül a helyi repülőtér védett, korlátozott légterének (lila zóna) határa alá esik, igaz, csupán 70m körül, de alatta van! Ez az esettanulmány tökéletes bizonyítéka annak, hogy a terepen, kis képernyőn milyen könnyű elnézni a milliméteres határvonalakat. Kérlek benneteket, hogy ezt a cikket szigorúan oktató- és figyelemfelkeltő anyagként kezeljétek: a helyszínen minden esetben fokozott óvatossággal, vagy a repülőtérrel egyeztetve járjatok el!
A repülésbiztonság a hibák nyílt elemzésével kezdődik!
Tanulság, hogy még otthon nagyképernyőn kell ellenőrizni, hogy az adott konkrét kijelölés szabad terület-e!

▲ Vissza a lap tetejére


1. A Dunakeszi tőzegláp és a Teknős Tanösvény mint drónos tesztpálya

A Dunakeszi tőzegláp és a rajta kanyargó Teknős Tanösvény egy egészen lenyűgöző, misztikus világ felülnézetből, drónos szemmel nézve. Ugyanakkor mérnöki és repülésbiztonsági szempontból ez a környezet jelenti a létező legnagyobb kihívást egy pilóta számára. A sűrű, belógó faágak, a reflexiókat okozó mocsaras vízfelület és a szűk folyosók olyan extrém tesztpályává alakítják a helyszínt, ahol a legkisebb szoftveres vagy emberi tévedés is a drón azonnali és végzetes elvesztéséhez vezethet. Egy ilyen terepen tett repülés tökéletes esettanulmány arra, hogyan viselkedik a legújabb technológia a valóságban, a csillogó gyári brossúrák ígéreteivel szemben.

Egy korábbi időpontban (2023) már gyalogosan bejártam, itt olvashatsz róla.

Maga a helyszín az MDS szerint sem egy egyszerű terület, hiszen a Dunakeszi sportrepülőtér közelségére előre fel kell készülni, mivel a repülőtér védelmi zónája nagyon közelire esik a Tanösvényhez. A gyakorlatban folyamatosan figyelni kellett a motoros kisgépek hangjára, irányára és magasságukra. A teljes repülés tartama alatt többször közel voltak, de a magasságuk miatt nem kellett kényszer leszállást alkalmazni. Ezt most Én nagyon benéztem, nem volt elég körültekintő a rákészülés, és ott a helyszínen a iPhone 12 Mini (kis képernyő), nem jól mértem fel a terepet és nem észleltem a reptéri korlátozás határát! Sajnálom!

Az MDS-ben csak sokszög kijelölésével volt lehetséges a terület bejelölése, hogy az ne érintse a repülőtér biztonsági zónáját, erre koncentráltam! Bizony utólag értékelve a repülést az bizony érintette a korlátozott légteret, de a repülők nem a Tanösvény felett repültek, hanem sokkal nagyobb köröket, egészen az M0-ig., és jóval 120m felett.

Néhány AirData információs adatlap a repülésről


DJI NEO útvonala, néhány méterrel a Tanösvény felett.
DJI Mini 4 PRO repülések a Tanösvény felett.


▲ Vissza a lap tetejére


2. A DJI Neo és a Follow-üzemmód csapdája a mocsár felett – Majdnem elmerülés

A terepi teszt első fázisában a pehelykönnyű DJI Neo kapta meg a feladatot. A sűrű növényzet közötti sétám során nem a klasszikus ActiveTrack funkciót, hanem a gyári Follow (követés) programot indítottam el közvetlen okostelefonos vezérléssel, a DJI FLY App-ban a irányítás vezérlő Joystick vezérlőkkel korrigálva a repülési magasságokat. Itt futottam bele a rendszer kőkemény szoftveres csapdájába: ebben a specifikus üzemmódban a telefonos irányítás során az oldalirányú manőverezés és korrekció teljesen ellehetetlenül és letiltásra kerül. A drón vakon követi a bejelölt személyt, a kijelölt utat, és a szűk folyosó egyik belógó ága miatt a Neo másodpercek alatt olyan veszélyes pályára kényszerült, hogy egy hajszálon, csupán millimétereken múlott a mocsaras tőzeglápban való végzetes elmerülése. A helyzetet végül a pilóta gyors és feszült beavatkozása mentette meg, de a tanulság örökre beégett: a telefonos Follow-üzemmód korlátozott szabadsága ilyen zárt, vizes terepen rendkívül kockázatos.

Kattints a képre a Reals-videó megtekintéséhez

A DJI NEO harca, az állandó felügyeletemben, teljes videó

▲ Vissza a lap tetejére


3. A DJI Mini 4 Pro és a 360 fokos akadályérzékelés harca a sűrűben – Amikor az automatika vak

A Neo kalandja után a komolyabb technika, a DJI Mini 4 Pro következett, hogy elkészítse a lenyűgöző, nagyfelbontású 4K felülnézeteket és videókat a tanösvény szerkezetéről. Ekkor azonban a gép legfőbb büszkeségével, a 360 fokos optikai akadályérzékelő rendszerrel gyűlt meg a bajom. A tanösvény feletti folyosó annyira szűk volt, a vékony faágak és levelek pedig olyan sűrűn vették körbe a gépet, hogy az intelligens szenzorok folyamatosan akadályokat érzékeltek, és megakadályozták, hogy a drón bármihez is közelebb jusson.

Az akadályérzékelés nagyon megnehezített egy olyan manővert amikor a sétányról a drónt a fák koronája alatt egy "lyukon" beküldtem a mocsár fölé egy tisztáshoz, hogy körbe nézhessek, bizony az akadályelkerülés, folyton csipogott, jelezve, mindennek a közelségét, és bizony volt amikor kikapcsoltam az érzékelők általi kormánymozdulatok végrehajtását, hogy bejussak és vissza. Őszintén, ez egy merész reptetés volt, utólag már nem vagyok benne biztos, hogy helyes döntés volt, a láp fölé bereptetni!

A videóban ez a jelenet a 2:48 -nál látható, de még szerkesztek egy rövid videót, és a kilátópontnál készült manővereket fogom kiemelni.
Kattints a képre, és egy DJI Mini 4 PRO rövid-videót láthatsz a mocsár belsejében!

A rendszer folyamatosan vészjelzéseket adott le, és a drón biztonsági okokból egyszerűen megtagadta a tovább haladást. A feszült pillanatokban kénytelen voltam manuálisan lekapcsolni az akadályérzékelést a szoftverben. Egészen elképesztő mérnöki összpontosításra és idegtépő másodpercekre volt szükség, hogy a szenzorok védelme nélkül manőverezve elkerüljem az ágakkal való ütközést és a gép lezuhanását. A Mini 4 Pro végül hozta a kötelező zseniális képminőséget, de bebizonyosodott, hogy zárt és sűrű növényzetben a legfejlettebb automatika is áldásból könnyen gátló tényezővé válhat.

A teljes képalbum következik, ha a képre kattintasz, nagy méretben nézheted végig!

▲ Vissza a lap tetejére


4. Térbeli orientáció 360 fokban – Dunakeszi mocsárvidék felülnézetből

Hogy a tőzegláp és a tanösvény elképesztő struktúráját ne csak síkban, hanem a teljes valójában átélhessétek, elkészítettem a helyszín interaktív gömbpanorámáit is. Mivel a Blogger belső tárhelye nem támogatja a gömbpanorámák közvetlen beágyazását, egy zseniális hadicselt alkalmaztam: az alábbi, figyelemfelkeltő képrészletre (bélyegképre) kattintva a rendszer azonnal átirányít benneteket a Google Fotók tárhelyemre, ahol teljes interaktivitással, 360 fokban körbe tudtok fordulni a Dunakeszi lápvidék felett, sőt nagyítani és kicsinyíteni is lehet a képeket!


Ez egy nagy felbontású verzió, FIGYELEM, 180 MB !


▲ Vissza a lap tetejére


5. Terepi hangrögzítési hibák a Neóval és a puffer-kiírás zseniális elhárítása

A mocsár feletti feszült navigáció közben egy másik kőkemény szoftveres csapdával is meggyűlt a bajom, ami kifejezetten a DJI Neo belső hangrögzítési rendszerét érinti. Sokan tudják, hogy a Neo a telefon mikrofonját használja a DJI Fly Appon keresztül, de a gyakorlatban egy állandó, szisztematikus hiba jelentkezik: az utolsó videós snitt hangsávja szinte mindig hiányzik vagy sérült az SD kártyán! A hiba háttere tisztán informatikai jellegű: a szoftver a felvétel leállításakor elmulasztja fizikailag kiírni a memóriapufferben (buffer) várakozó utolsó adatcsomagot, és anélkül zárja le a fájlt, hogy az audio adatok kikerülnének a tárhelyre.

Erre a bosszantó zárlatra kidolgoztam egy pofonegyszerű, de 100%-osan működő terepi rutint (csak ne feledkeznék meg róla folyton!): amikor befejeztem a valódi videózást a tanösvényen, mielőtt bezártam volna a DJI Fly Appot, elindítottam még egy teljesen felesleges, +1 ráadás videó snittet, majd 1-2 másodperc után azonnal le is állítottam. Ez a plusz indítási parancs mérnökileg kíméletlenül rákényszerítette a szoftvert a memóriapuffer kiürítésére, így a hasznos tanösvényes felvételeim utolsó másodperceinek hangja is tökéletesen lezárásra került és megmenekült!

▲ Vissza a lap tetejére


6. Repülés utólagos kiértékelése, tanulságok megállapítása a jövőre nézve!

A hibás repülésre egy hozzászólás hívta fel a figyelmemet:

Első reakcióm az volt, de az MDS-t használtam be is jelöltem a repülési helyet és zöld "Visszaigazolva" jelzést kaptam, ez igaz is volt, igen a telefon picike képernyőjén (iPhone 12 mini) nem vettem észre, hogy ugyan a bejelölés valóban jó volt, elkerülte a lila repülőteres körzetet, DE (!) és itt jön a hiba, a telefon MDS képernyőjén azt nem vettem észre, hogy bizony a Tanösvény teljes egészében a lila terület alatt van!

Idehaza nyugodt körülmények között nagyképernyőn és az AirData rögzített LOG adati alapján utólag megállapítottam, hogy hibáztam. A napokban a Facebook csoportomban megosztottak egy "dron.légtér" applikációt, most ezen a felületen mutatom meg, a konkrét helyzetet, felnagyítva!

Kinagyítva a helyszint jól látható (így utólag), hogy a teljes Tanösvény a lila reptéri terület alatt van!

A térképen utólag látható, hogy 70m-el beljebb repültem a lila zóna határától, mivel a Tanösvény a lila terület alatt van! Az AirData repülési térképen is látható, hogy a DJI Mini 4PRO ezen a területen repült, úgy hogy a szélén lévő lakóépületek elkerülésére nagyon figyeltem, hogy a drón ne tévedjen lakott terület fölé!

A reptetéshez direkt csináltattam egy speciális szemüveget, aminek a felső 2/3 része üveg, sötétített színezéssel, hogy repülés közben felnézve az égre, ne vakítson el az erős fény, és alul pedig a távirányító távolságára fokuszálva éles képet lássak, hogy a kijelzőt (telefonon az MDS és az RC2) élesen, jól olvashatóan lássam, ráadásul azért is speciális a szemüveg, mert a bal szemem műtve volt és így az 0 dioptriás, a jobb viszont dioptriás közel látáshoz. A szemüveg ellenére, mivel a telefonon az MDS képernyőjét nem nagyítottam fel annyira, hogy észleljem a tanösvény pontos elhelyezkedését, így tévedésben jelöltem a területet és reptettem.

Tanulva a mostani hibából, a továbbiakban még idehaza nagyképernyőn (27" monitor) a PC-n fogom ellenőrizni a pontos helyszínt, jól kinagyítva, hogy többet ugyanezt a hibát meg tudjam előzni!

Ide kívánkozik némi megjegyzés is:

  • A légiforgalmi szabályozásban a drónokra vonatkozóan, nincsenek megkülönböztetve a drónok, "C"-s kategóriás (azaz MTOM) besorolással, így egy általam használt C0-ra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint egy nehezebb típusra.
  • Open kategóriában a drónom be van korlátozva, hiszen ha akarnék sem tudnék magasabbra reptetni, mint 120m (DJI Mini 4 PRO), a repülőtér 2 km-es korlátozás bőven érinti Dunakeszi település lakott területeit is, azaz a repülőknek nem kéne 120m alá süllyedniük, tehát igazán nem azonos légteret használtunk.
  • Na és akkor egy DJI NEO a 135g-jával, 5-10m magasságban, személyt követve, hogyan zavarná, veszélyeztetné ezen a Tanösvényen a repülőket?

▲ Vissza a lap tetejére


Ha szeretnél részletesebben tájékozódni a drón-os reptetés jogi háttérről, olvasd el a blogomon található Szabályok és Bevezetés összefoglalót, vagy böngészd át a leggyakoribb kérdésekre adott válaszaimat a drónos GYIK oldalon. Találkozunk a réten!


Ha szeretnél egy Országos érdekvédelmi csoporthoz tartozni keresd a

DOE (Drónpilóták Országos Egyesülete) oldalát és jelentkezz egyesületünkhöz!
DOE egyesületi logó

▲ Vissza a lap tetejére


Megjegyzések