Tévhitek és Valóság #22: Kié a légtér a fejem felett? – Kastélyok, várak és magánbirtokok tulajdonjogi csapdái a zöld MDS térkép mögött

Utolsó látogatás dátuma: 2023.07.17.

⚡ Utolsó módosítás és frissítés: 2026.08.25. 14:00

A hazai drónos társadalomban él egy rendkívül veszélyes és naiv tévhit: ha a hivatalos állami MyDroneSpace (MDS) alkalmazás egy adott területre teljesen tiszta, korlátozásmentes zöld zónát mutat, akkor ott a felszállásnak semmilyen akadálya sincsen. Jogilag ez óriási tévedés! A légügyi szabályozás ugyanis csak a légtér használatát koordinálja, de nem mentesít a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tulajdonjogi, birtokvédelmi és a nemzetbiztonsági / kiemelt infrastruktúra-védelmi szabályok alól. Ebben a kötetben a saját terepi és hatósági példáimon keresztül járom körbe azt a bürokratikus és jogi valóságot, ami az épített objektumok feletti repülést övezi.

Károlyi Kastély - Fehérvárcsurgó (Accent Hotels)


TARTALOMJEGYZÉK

• 1. Az állami vagyonkezelés csapdája: A NÖF és a Siroki vár falai
• 2. A láthatatlan fal Martonvásáron: Kiemelt infrastruktúra az MDS zöld zónájában
• 3. A professzionális, európai példa: Fehérvárcsurgó és a Károlyi-kastély
• 4. Magántulajdon az erdő mélyén: A Zseri Vadászház megközelítése
• 4/b. Turistatömeg a sziklákon: A Csókakői vár természetvédelmi és emberi csapdája
• 4/c. Jogi Különkiadás: Miért nem egyenlő a nyílt közterület a lakott területtel?
• 4/d. A GDPR és a személyiségi jogok darázsfészke
• 4/e. Tervezési Napló és a végleges orvosi No-Go határozat
• 5. Mérnöki konklúzió: Hogyan repüljünk szabályosan és emelt fővel?


1. Az állami vagyonkezelés csapdája: A NÖF és a Siroki vár falai

Kezdjük a legfájóbb ponttal, az állami tulajdonban és a NÖF (Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.) kezelésében lévő történelmi épületekkel (kastélyok, várak). Sokszor tapasztaltam, hogy ha az ember mint jóhiszemű, jogkövető UAS-pilóta előzetes hozzájárulást kér a repüléshez, falakba ütközik. Több helyszínen is kerek perec kijelentették: drónfelvételt kizárólag külön, kőkemény kereskedelmi szerződéssel lehet készíteni, pontosan ugyanúgy árazva, mintha egy komoly profitot termelő esküvői fotózás zajlana a parkban. Néhány éve ez a díj nettó 24.000 Ft + ÁFA volt alkalmanként!

Mérnöki és józan paraszti ésszel ez teljesen abszurd: hobbi célra repülök, saját pénzen vásárolt prémium technikával, non-profit módon, a saját blogomon és közösségi felületeimen ingyen és bérmentve népszerűsítem a magyar épített örökséget – és még én fizessek kemény magyar forintokat úgy, hogy a cikkből semmilyen bevételem nem származik? NA NEM! Hasonlóan elszomorító a helyzet a Siroki várnál is: a helyszíni üzemeltető korrekt módon megadta a NÖF központi elérhetőségét, írásban megkerestem őket, de a hivatalos bürokrácia még arra sem méltatott, hogy egy sablonos nemmel vagy igennel válaszoljon. A jogkövető magatartást a hatóság egyszerű némasággal jutalmazza.


2. A láthatatlan fal Martonvásáron: Kiemelt infrastruktúra az MDS zöld zónájában

Létezik azonban a bürokratikus elutasításnál egy sokkal mélyebb, törvényi csapda is, amibe a martonvásári Brunszvik-kastélynál futottam bele. Ha egy pilóta megnyitja az MDS térképét Martonvásár felett, elégedetten csettinthet: a szoftver teljesen tiszta, akadálymentes zöld zónát jelez, nincsenek katonai korlátozások, sem No-Fly zónák a kijelzőn. A repülésbiztonsági elmélet szerint szabad a gazda.

Egy új, mostanában létrejövő drón-os repülést segítő APP
MDS  térkép tele van lila színekkel, de ezek mind magasabbon lévő korlátozások, de, ha bejelölöm, akkor "Zölden", a WEB-en pirosan visszaigazolja).

A valóságban viszont a kastély területe felett hobbi célból felszállni fizikailag és jogilag is abszolút lehetetlen, és itt még engedélykiadási procedúra sem létezik! A háttérben az áll, hogy a neogótikus kastély falai között működik az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK). Ez az intézmény a törvény erejénél fogva kiemelt stratégiai infrastruktúrának minősül. A nemzetbiztonsági és vagyonvédelmi szabályzatok miatt a terület zárt, a biztonsági szolgálat szigorúan tiltja a légtér használatát, és semmilyen magánszemély részére nincs jogkörük hozzájárulást kiadni. Ez a végső bizonyíték arra, hogy az állami MDS applikáció zöld jelzése önmagában vakrepülés a valós, földfelszíni jogszabályok hálójában.

⚠️ A MyDroneSpace beépített felelősség-áthárítása: Ha megnézzük az alkalmazás alapértelmezett térképét lakott területen (például Budapest, Újpalota felett), a szoftver határozottan kiírja a piros figyelmeztetést: „Lakott terület felett csak eseti légtérben szabad repülni!”. De itt jön az abszurditás: a térkép vizuálisan teljesen tiszta, nem jelez zárolást, és a rendszer engedi megnyomni a narancssárga terület-bejelölési gombot. Az állami applikáció tehát figyelmeztet, de nem korlátoz aktívan a fix adatok alapján – a teljes jogi és anyagi felelősséget a pilóta nyakába varrja, miközben a jóváhagyást megadja a rendszerben. Ez a "yes, but..." folyamat tökéletes mintapéldája!




Miért került be ez a kiegészítés? az alábbi hozzászólás okán:



3. A professzionális, európai példa: Fehérvárcsurgó és a Károlyi-kastély

Szerencsére létezik a bürokratikus sötétség mellett valódi, európai szintű és rendkívül pozitív ellenpélda is. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély és gyönyörű parkja (korábbi blog bejegyzésem) tökéletes minta arra, hogyan kellene ennek működnie mindenhol. A tervezett repülés előtt hivatalos úton (e-mailben) kerestem meg a kastély vezetőségét, és az Alapítvány részéről Angelica Károlyi-t személyesen, rendkívüli rugalmassággal és nyitottsággal biztosította számomra az írásos hozzájárulási engedélyt a légi felvételek elkészítéséhez.

Az MDS alkalmazásban a terület bejelölése teljesen tiszta volt, és a tulajdonosi hozzájárulás birtokában, az A1/A3-as szabályokat betartva, a 250 gramm alatti DJI Mini 2SE drónommal egy fantasztikus, zavartalan és jogilag is 100%-osan tiszta repülést hajthattam végre. Amikor a tulajdonos megérti, hogy a drónfotós nem ellenség vagy kém, hanem az épület szépségének hírnöke, abból ilyen csodálatos, mindenki számára értékteremtő beszámolók születnek, mint a fehérvárcsurgói kastélykrónikám.

Ide most csupán ízelítőként teszek fel néhány jellemző képet, további képekért nyísd meg a hivatkozás linket!

Gömb-panoráma képek:


És ha már egy csodás kastélyban vagyunk az ebédet sem hagyhattuk ki!

Végül egy videó a repülésről


4. Magántulajdon az erdő mélyén: A Zseri Vadászház megközelítése

A negyedik kategória a klasszikus magántulajdon, amely eldugva, a civilizációtól távol fekszik – jó példa erre a Fehérvárcsurgó melletti erdő mélyén rejtőző Zseri Vadászház. Drónos megközelítésben egy ilyen objektum rendkívül izgalmas feladat, hiszen a sűrű lombkorona és az elszigeteltség miatt a fizikai megközelítés is nehézkes. Jogi szempontból azonban itt a Ptk. birtokvédelmi és a magánszféra védelmére vonatkozó passzusai a legfontosabbak.

Már nem először kerül sor a meglátogatására, hiszen már többször voltunk gasztró vendégek. Így előzetesen a múltból hozok képeket.

Nos, aki kíváncsi, az hamar megöregszik, de ha mégsem, akkor ...., a korábbi teljes beszámoló oldal itt nyitható meg.

Belebotlottam egy Zseri Vadászház Facebook bejegyzésbe, ezt megosztottam (mert az érdekességeket meg szoktam osztani a csoportommal), és jött a hozzászólás, hogy köszönik szépen a megosztást. Válaszként jeleztem, hogy új hobby-m keletkezett: a Drón-al való repkedés, és milyen jó lenne a Vadász felett is repkedve, felülről is láthatóvá, népszerűsíteni, a válasz hozzászólás: "Csodálatos lenne, nagyon szépen köszönjük!:) Nagy szeretettel várjuk vissza Önöket".

Bár az erdő feletti légtér az MDS szerint nyitott, egy magánkézben lévő, elzárt épületegyüttes közvetlen közelébe, ablakai elé vagy udvara fölé büntetlenül beszállni nem szabad. A hatályos törvények szerint a drónos képrögzítés sértheti a személyiségi jogokat, ha a tulajdonos hozzájárulása nélkül történik.

Az időjárás előrejelzés szerint én pénteket néztem ki, írtam e-Mailt a Vadászháznak, a péntek nem szerencsés, mert kibérelte egy Cég, céges rendezvényre és kizárólagosságot kért, így a látogatást áttettem szombatra, ezt a Vadászház is elfogadta, és hozzájárulást is kaptam, hogy Drón-os felvételeket készíthessek majd.

Az MSD mobil-APP szerint repülhetek (nem lakott terület, nem esik légi korlátozás alá), a Drón-os előrejelző APP szerint is jó idő várható, szóval megyünk!

A Zseri Vadászház esetében a tisztes távolság megtartása, a környezetbe való finom belesimulás és a terület tiszteletben tartása volt a kulcs: a madár (DJI Mini 2SE) szemével mutattam be az erdei rejtélyt, anélkül, hogy a magánszférát vagy a birtok nyugalmát a legkisebb mértékben is sértettem volna.


4/b. Turistatömeg a sziklákon: A Csókakői vár természetvédelmi és emberi csapdája

A tulajdonjog és a környezetvédelem egy másik, rendkívül tanulságos határvonalába a Csókakői várnál futhatunk bele. Ez a helyszín a hazai open-kategóriás drónozás igazi állatorvosi lova. A Vértes szikláira épült középkori rom közigazgatásilag fokozottan védett természetvédelmi terület alá esik (Vértes Környezetvédelmileg korlátozott légtér). Mérnöki szemmel nézve ez a területi korlátozások abszolút csapdája és teljes értelmetlensége! Egy olyan, turisztikailag hatalmas forgalmú területről beszélünk, ahol hétvégenként autók és motorok hada parkol a vár alatti fizetős parkolóban, és kirándulók ezrei hömpölyögnek a vár felé. Elképesztő jogi anomália, hogy miközben a földfelszínen a tömeges emberi jelenlét és zajterhelés teljesen legális, addig a légtérben egy pehelykönnyű, halk C0-ás hobbi drón felszállását természetvédelmi okokra hivatkozva mereven korlátozzák. Ez a fajta elméleti zárolás teljesen életszerűtlen.

A valódi gyakorlati csapda azonban a földfelszínen, az emberi jelenlétben rejtőzik: Csókakő egy rendkívül felkapott, tömegek által látogatott turisztikai központ. Hétvégenként a parkolók megtelnek autókkal, motorokkal, a várudvaron és a szűk gyilokjárókon pedig emberek százai hömpölyögnek. Itt bukik meg a gyanútlan pilóták legnagyobb tévhite, miszerint "a 250 gramm alatti C0 drónommal ott repülök, ahol akarok".

A hatályos EU-s és hazai törvények szerint a C0 osztályú gépekkel (mint a DJI Mini vagy Neo) szabad nem résztvevő emberek *közelében* repülni/átrepülni, de szándékos embertömeg felett a repülés szigorúan TILOS! Egy sűrűn látogatott, hétvégi várudvar fizikai adottságai mellett képtelenség úgy manőverezni, hogy ne repüljünk át idegen fejek felett. Csókakő a tökéletes bizonyíték arra, hogy a C0 kategória nyújtotta jogi szabadságot a földfelszíni valóság – a hömpölygő kirándulók tömege – egyetlen másodperc alatt teljesen felülírhatja és blokkolhatja.

💡 Hogyan oldottam meg ezt a csapdát a gyakorlatban? Jogkövető és felelős pilótaként láttam, hogy a hétvégi turistaáradat miatt a várudvar feletti repülés kizárt. Ezért alkalmaztam az open-kategória „szürke zónás”, de legbiztonságosabb taktikáját: a várat és az embereket teljesen elkerülve, a sziklás hegyoldal felől, oldalról és tisztes távolságból manővereztem. Nem repültem át senki feje felett, nem zavartam a látogatókat, de a DJI Mini kamerájának látószögével mégis tökéletesen dokumentálni tudtam a romok fenséges látványát. Ez a valódi mérnöki rugalmasság: ha a fizikai valóság blokkolja az ideális utat, meg kell találni a biztonságos, legális alternatívát! A Környezetvédelmi tiltás pedig az emberek sokasága miatt felülíródott.


4/c. Jogi Különkiadás: Miért nem egyenlő a nyílt közterület a lakott területtel?

A csoportban kialakult heves szakmai viták rávilágítottak a legnagyobb kollektív tévhitre: sokan reflexből eseti légteret kiáltanak, amint meglátnak egy aszfaltozott utat vagy egy sportpályát. Pedig a jogalkotó pontosan rögzítette a játékszabályokat.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 56a. pontja egyértelmű definíciót ad: "lakott terület: az UAS-műveletbe be nem vont személy vagy személyek életvitelszerű tartózkodási helye". A kulcsszó az életvitelszerű. Ez a fogalom a magánlakásokat, kertes házakat jelöli, nem pedig az üres utcákat vagy parkokat!
Magyarország Alaptörvényének XXII. cikk (3) bekezdése ráadásul határozottan kimondja: "Tilos az életvitelszerűen közterületen tartózkodás." Mivel a jogszabályok hierarchiájában semmilyen törvény nem állhat ellentmondásban az Alaptörvénnyel, így a nyílt közterület jogilag soha nem minősülhet lakott területnek.
Ha egy üres sportpályán vagy park szélén szállunk fel egy 250 gramm alatti C0 drónnal (mint a Potensic Atom vagy a DJI Mini), maximálisan elkerülve a be nem vont személyeket és épületeket, a tevékenységünk eseti légtér nélkül is teljesen legális és biztonságos!
💡 Kritikus mérnöki záradék: Ez a közterületi szabadság kizárólag akkor áll meg, ha a területen a MyDroneSpace szerint semmilyen egyéb korlátozás sincs érvényben! Ha az adott koordináta repülőtéri CTR korlátozás (mint Újpalota 40 méteres határa), fokozottan védett nemzeti park (mint a Vértes) vagy katonai zóna alá esik, a repülés az egyéb jogszabályok miatt továbbra is szigorúan engedély- vagy jóváhagyásköteles marad!

4/d. A GDPR és a személyiségi jogok darázsfészke

A bírálók előszeretettel hozzák be a vitába a GDPR-t és az adatvédelmet, mint általános tiltó tényezőt. Külön kell választanunk a légtérjogot az adatvédelmi jogtól.
A GDPR és a hazai Infotörvény kizárólag a személyes adatok rendszerszintű kezelésére vonatkozik. Egy épület, egy ablak vagy egy szomszédos telek távoli képe önmagában nem minősül jogsértésnek, amíg azon nem látszik felismerhető módon egy konkrét természetes személy arca vagy egyedi azonosítója (például egy gépkocsi rendszáma).
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hazai bírói gyakorlat évtizedek óta rögzíti az úgynevezett panorámaszabadságot. Ha egy parkból indított légi panorámán a háttérben elkerülhetetlenül látszanak az épületek, de nincs célzott magánszféra-sértés (kukkolás), az a bíróságok előtt is teljesen jogszerű. Az etikus drónpilóta ismérve az etikus, oldalazó tájképi fotózás, nem pedig a felesleges jogi riogatás.

4/e. Tervezési Napló és a végleges orvosi No-Go határozat

A drónozásban a legnagyobb és legfontosabb korlátozó tényező nem a MyDroneSpace szoftvere, hanem a pilóta egészségi állapota (Go/No-Go faktor). 2026 augusztusának végén egy váratlan, visszatérő egészségügyi tényező – a belső fülben lévő egyensúlyozó otolith kristályok elmozdulása (BPPV) – kényszerített teljes kockázatelemzésre. A korábbi júniusi (Irgalmasrendi és Uzsoki SBO koponya CT) leletek és a SOTE fülészeti klinika után a mai háziorvosi vizsgálat teljes labort és neurológiai kivizsgálást írt elő, két új keringésjavító gyógyszer (Lucetam, Betaserc) bevezetése mellett.
📋 VÉGLEGES HATÁROZAT-om: Repülésbiztonsági és pilóta-etikai fegyelemmel a tervezett küldetéseket (a lejáró pilisszentkereszti DOE környezetvédelmi repülést, a béri autóstalálkozót is) a teljes felépülésig és neurológiai kivizsgálásig véglegesen TÖRÖLTEM. Ha az egyensúlyzavar kockázata fennáll, szigorú tilalom lép életbe az autóvezetésre és a drónozásra is. A felelős pilóta képes nemet mondani a felszállásra, ha a biztonság úgy kívánja!

5. Mérnöki konklúzió: Hogyan repüljünk szabályosan és emelt fővel?

Mi a végső tanulság ebből a négy teljesen eltérő karakterű és jogi hátterű helyszínből?

Az, hogy a felelős, legális UAS-pilóta gondolkodása és felelőssége nem érhet véget ott, hogy rápillant a MyDroneSpace mobilalkalmazás kijelzőjére. A sikeres, büntetés- és konfliktusmentes hobbi drónozás receptje a következő hármas egységen alapul:

1. Légtér-ellenőrzés: Az MDS zöld jelzése az abszolút jogi alap, a felszállás kötelező nulladik lépése. De ez csak a légtér nyitottságát igazolja, a földfelszíni szabályokat nem!

2. Földfelszíni és törvényi tudatosság: Mindig tisztázni kell, mi működik az épületben. Ha állami (NÖF), fel kell készülni a bürokratikus falakra vagy az irreális tarifákra; ha stratégiai kutatóközpont (mint Martonvásár), a repülés eleve kizárt; ha magánbirtok, szigorúan tisztelni kell a kerítéseket és a lakók nyugalmát.

3. Kommunikáció és etika: Mindig meg kell próbálni az előzetes írásbeli engedélykérést (ahogy a Károlyi-család esetében is kiválóan működött). Ha a jogszabályok vagy a hömpölygő turistaáradat (mint Csókakőnél) blokkolják az ideális utat, az emberek és az épületek teljes elkerülésével, tisztes távolságból, oldalról végrehajtott manőverezés jelentheti az okos és etikus pilóta-kiskaput.

Maradjatok mindig a 250 gramm alatti lehetőleg C0 kategóriánál (mint a DJI Mini széria vagy a DJI Neo, vagy a legújabb DJI Lito sorozat), mert a minimális fizikai kockázat miatt sokkal könnyebb rugalmasan és etikus távolságból manőverezni. Tiszteljétek a földön lévő tulajdonosokat, de ne hagyjátok, hogy a láthatatlan jogi falak és a lassú bürokrácia elvegyék a repülés és az értékteremtő bemutatás szabadságát!


Ha szeretnél részletesebben tájékozódni a drón-os reptetés jogi háttérről, olvasd el a blogomon található Szabályok és Bevezetés összefoglalót, vagy böngészd át a leggyakoribb kérdésekre adott válaszaimat a drónos GYIK oldalon. Találkozunk a réten!


Ha szeretnél egy Országos érdekvédelmi csoporthoz tartozni keresd a

DOE (Drónpilóták Országos Egyesülete) oldalát és jelentkezz egyesületünkhöz!
DOE egyesületi logó

▲ Vissza a lap tetejére


Megjegyzések