⚡ Utolsó módosítás és frissítés: 2026.11.05. 14:45
Tartalomjegyzék
- 1. Bevezetés: A drón mint a meghosszabbított szemünk
- 2. A celluloid korszaka: A Pajtás géptől a Smena 8-as kisfilmekig
- 3. Belépés a pixelek világába: A 0,8 megapixeles HP mérföldkő 2002-ben
- 4. A háromdimenziós szabadság: DJI Neo és Mini 4 Pro a levegőben
- 5. A digitális laborom: A 16 bites TIFF technológia és az asztali PC ereje
- 6. Hitvallás: „Terülj asztalkám” – Ötletadás és értékteremtés másoknak
1. Bevezetés: A drón mint a meghosszabbított szemünk
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a modern drónok reptetése csupán technikai öncélúság vagy jogszabályok közötti lavírozás. Számomra a drón nem a végcél, hanem egy modern, intelligens eszköz – egyfajta meghosszabbított szem, amellyel a földi perspektívát új, háromdimenziós távlatokba emelhetem. A technológia azonban mit sem ér az emberi tartalom és az élmények rögzítése nélkül.
Lehet, hogy másokban döbbenetet fogok kiváltani a jelen cikkemmel, ez most nem a röpködésről fog szólni! Sokszor tapasztalom, röpködtök a vakvilágba (szabályok pedig le vannak ....), de még a drón kezelését sem ismeritek eléggé, lusták vagytok arra, hogy legalább 3x elolvassátok a "Felhasználási kézikönyvet", a képrögzítésről, képalkotásról pedig van mikor a teljes homály észlelhető a felvételeken.
2. A celluloid korszaka: A Pajtás géptől a Smena 8-as kisfilmekig
Az én képalkotási evolúcióm messzire nyúlik vissza. A kezdeteket (1958-as évekre teszem) a legendás Pajtás 9x6 cm-es celluloid alapú fényképezőgép jelentette, ahol még minden egyes exponálásnak komoly súlya és anyagi tétje volt, hiszen 1 filmtekercsre 12.db. képkockát lehetett rögzíteni! Ezt követte a technológiai újdonságnak számító, 24x36 mm-es formátumú Zorkij, Smena korszak amellyel már kinyílt a világ a fekete-fehér, a színes és a diafelvételek irányába és 1 filmtekercsre 36.db. kép volt rögzíthető. Az otthoni sötétkamrák hangulata, a vegyszerek illata és a napokig tartó várakozás megtanított a kompozíció tiszteletére, mert nem csupán fényképezés ismereteit sajátítottam el (AMATÖR szinten), de a filmek és képek (színes-t is beleértve) előhívásával is megismerkedtem, saját sötétkamrám volt, teljes, laborfelszereléssel, nagyító, előhívó edények és mindenféle segédeszköz, a sötétkamra lámpával, és képszárítóval, vágóval beleértve.
A képrögzítés ekkor még fiatal felnőtt koromban (technikumi éveim 1958-1962) vált hobbi tevékenységgé, ami a mai napig is kitart!
3. Belépés a pixelek világába: A 0,8 megapixeles HP mérföldkő 2002-ben és az archívumok törékenysége
A digitális fotózás és a pixelek világa pontosan 2002-ben nyílt meg előttem, amikor kézhez vettem az első, 0,8 megapixeles Hewlett-Packard (HP) digitális kamerámat. Mai szemmel nézve ez a VGA-felbontás megmosolyogtatónak tűnhet, de emberi és informatikai szempontból egy radikális új korszak kezdetét jelentette. Megszűnt a filmek fizikai korlátja, a felvételek azonnal átkerülhettek az asztali számítógépre, megágyazva a későbbi Nikon Coolpix A1000 ultrazoomos és a Xiaomi 14 Leica optikás és végül a DJI Neo és DJI Mini 4 Pro korszakának.
16 TB-os NAS táramat böngészve döbbentem rá: a Drescher-nél eltöltött 28 évemből semmi sem maradt a helyi meghajtókon. Mentőövem a korábban létrehozott Drescher-es Facebook-csoport volt. Gondoskodjatok valós, többszintű mentésekről!
4. A háromdimenziós szabadság: DJI Neo és Mini 4 Pro a levegőben
A légi képalkotás és a fotózás alapjai (mint az ISO, blende vagy zársebesség) kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a DJI Neo és a Mini 4 Pro eszközökkel valóban értékes felvételek szülessenek.
Szomorú vagyok amikor olyan videót osztanak meg, amely minősége a Facebook lerombolt minőségét sem éri el, mik lehetnek az okok?
A drónpilótának fogalma sincs a képrögzítésről, alap fogalmakkal sincsen tisztában;
- Telefonos APP-okkal szerkeszt;
- AUTOMATA módban kép rögzít, nem tesz különbséget az állókép és a videó beállításai között;
- Zoom-ot használ, holott a kamerája csak digitális zoom-ra alkalmas;
- Nem használ semmilyen szűrőt (ND, UV, PL, vagy ezek kombinációja);
- A képfeldolgozás során nem a rögzített minőséget használja az exportáláskor (renderelés), ez okozza az egyik legnagyobb minőségromlást, főleg videók esetében;
- Nem tartja be az alapvető beállítási szabályokat a videó rögzítése során;
- stb.
Hobbi pilótaként a 120 méteres magassági korlát átlépése vagy a látóhatáron túli (BVLOS) repülés kivitelezhetetlen. Az Open kategóriából a Specificbe lépés SORA kockázatelemzést, engedélyeket és vizsgákat igényel, a rádiójel pedig instabil, ja és sok-sok pénzbe kerül, egyébként ilyen engedélyt jogi személyeknek adnak!
5. A digitális laborom: A 16 bites TIFF technológia és az asztali PC ereje
A nyers képek elkészítése csak a folyamat fele. Az igazi varázslat és a mérnöki precizitás a digitális laboromban, a 32"-os QHD monitorom előtt történik. Nem használok közvetlen Adobe LrC plugineket, mert nem adnak teljes kontrollt. Ehelyett a Lightroom Classic-ban elvégzett egyedi fényelés után a képeket veszteségmentes, 16 bites TIFF (Adobe RGB 1998 színtér) formátumban exportálom. A PanoVolo szoftver ebből a tiszta alapanyagból fűzi össze a selymes átmenetű, sávosodásmentes, 180 megapixeles gömbpanorámákat, amelyeket a legvégén mentek el webre optimalizált high-quality JPEG-ként. Természetesen a képrögzítéshez sok minden eszközre van még szükség, nem elegendő csupán 1 drónt megvásárolni és repkedni, pld. fontos ismerni azt is, hogy mikor, milyen segédeszközt (szűrők), és milyen kamera beállításokat használok képrögzítéshez vagy videórögzítéshez.
A képrögzítéshez többféle eszközt használok:
- Xiaomi 14 Leica - ez mindig a zsebemben lapul, bárhol, bármikor készíthetek vele jó minőségű felvételt;
- Nikon Coolpix A1000 digitális kamera jó szolgálatot nyújt, ha fontos a képminőség, a képalkotás manuális beállítási lehetősége, a hatalmas zoom lehetőség (24 - 840mm!);
- Xiaomi 14 Leica és DJI Osmo Mobile 7P kézi gimbal stabilizátor, ha ugráló felvétel helyett sima mozi élményű videórögzítésre van szükségem;
- Három lábú minőségi állvány (TriPod), ha a stabilitás fontos;
- Telefont tartó szelfi-bot (állvány), Bluetooth exponálással;
- DJI NEO és DJI Mini 4 Pro drónok a légi képrögzítéshez;
- Az utómunkákhoz egy asztali PC, jó képminőséghez QHD 32"-os monitorral;
- Kép/videó feldolgozó, szerkesztő PC-s szoftverek (Adobe LrC és Wondeshare Filmora videószerkesztő és PanoVolo szoftver a gömb-panoráma szerkesztéshez);
- Képek/videók biztonságos tárolására szolgáló NAS (hálózati adatszerver) 16TB-os kapacitással, másolat szerverrel és az asztali eszközök biztonságos üzemeléséhez szünetmentes áramforrás.
6. Hitvallás: „Terülj asztalkám” – Ötletadás és értékteremtés másoknak
Bár az online algoritmusok sokszor igazságtalanok, és a mély, részletes cikkek helyett a felületes dolgokat pörgetik, én nem a statisztikáknak vagy a lájkoknak alkotok. A blogjaim és a Facebook megosztásaim egyfajta „terülj asztalkámként” működnek. Az a célom, hogy az utazási és hétköznapi élményeim megörökítésével ötleteket, inspirációt és kész útiterveket adjak másoknak is. Az alkotás öröme és a tudás átadása az, ami 82 év tapasztalatával a hátam mögött is mindennap előre hajt.
Licenc és eszközök: Pajtás (6x9), Smena 8 (24x36), HP Digicam (2002, 0.8 MP), Nikon Coolpix A1000, Xiaomi 14 Leica, DJI Mini 4 Pro, DJI Neo, Adobe LrC és PanoVolo (16-bit TIFF) és Wondershare Filmora.
Ha szeretnél részletesebben tájékozódni a drón-os reptetés jogi háttérről, olvasd el a blogomon található Szabályok és Bevezetés összefoglalót, vagy böngészd át a leggyakoribb kérdésekre adott válaszaimat a drónos GYIK oldalon. Találkozunk a réten!
 |
|
Ha szeretnél egy Országos érdekvédelmi csoporthoz tartozni keresd a DOE (Drónpilóták Országos Egyesülete) oldalát és jelentkezz egyesületünkhöz! |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése